Keményen bírálják az új lengyel határvédelmi törvényt
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint mély aggodalomra ad okot a jogszabály. Az Európai Bizottság segítséget kínál, és emlékeztet, hogy a fehérorosz rezsim az EU-t támadja.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint mély aggodalomra ad okot a jogszabály. Az Európai Bizottság segítséget kínál, és emlékeztet, hogy a fehérorosz rezsim az EU-t támadja.
Ursula von der Leyen jelezte, akármi is lesz a döntés, azt a tagállamok kormányainak kell meghozniuk.
Egyelőre visszavonta az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa az “Irányelvek a befogadó kommunikációról” című dokumentumot, amelynek egyes mondatai, példázatai komoly felháborodást váltottak ki.
Az összegből csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat vehetünk, illetve a járvány alatti túlmunka kifizetését is támogatja az EU.
Már csak januárig érvényes az intézkedés, ami korábban arra kötelezte az EU területén vakcinát gyártó cégeket, hogy tájékoztassák az uniót, ha exportálnák terméküket. A kontrollmechanizmus azonban nem tűnik el, csak átalakul.
Ahogy tegnap már előre jeleztük, az Európai Bizottság új utazási szabályok bevezetésére tett javaslatot. A tervek szerint a változtatások január 10-étől lépnek hatályba, és elsősorban az oltatlanok számára jelentenek majd hátrányt.
Az Európai Bizottság új jogszabályokat javasolt a politikai reklámtevékenységekre, a választójogra és a pártfinanszírozásra vonatkozóan. Mindez része a brüsszeli testület demokráciavédő csomagjának.
Több makrogazdasági mutatót tekintve romlott Magyarország állapota 2020-ban, de az Európai Bizottság egyensúlytalanságot nem állapított meg, mélyreható vizsgálatot nem rendelt el.
Csütörtökön új utazási ajánlásokat jelent majd be az Európai Bizottság. A vakcinával rendelkezők számára nem lesz változás, kivéve, ha valakinek kínai vagy orosz oltása van.
Markus Becker és Jan Puhl, a német lap munkatársai Brüsszelben keltezett cikkükben azt írják, a Bizottság megtette az első lépést, hogy a jogállami mechanizmus alapján jelentős pénzeket vonjon meg a két országtól, és értesüléseik szerint ebbe az évbe már az sem fér bele, hogy az újjáépítési alapból utaljanak nekik.
Az Európai Bizottság által kiadott adatokat Kemenesi Gábor virológus úgy kommentálta: „oltásra fel”.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Brüsszel Lengyelország ellen is fellépett.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Tiltakoznak a lengyelek, mert szerintük az Európai Bizottság a belarusz rezsimet támogatja, Merkel kancellár pedig a tagállamokat megkerülve tárgyal Aljakszandr Lukasenka elnökkel, akit az EU nem ismer el elnöknek.
Az uniós DESI-vizsgálat szerint a magyaroknak kevesebb, mint a fele rendelkezik alapszintű digitális készségekkel. Miközben az uniós átlag 56 százalékos.
Az Európai Bíróság döntése után két és fél évvel salátatörvénybe csomagolta a kormány azt a törvényjavaslatot, amellyel rendezi a földtörvény hét évvel ezelőtti, kifogásolt rendelkezését, amellyel törölték a haszonélvezeti jogot. Az igényeket csak jövőre lehet benyújtani, így a következő kormány fizethet.
Az Országgyűlés mellett Varga Judittal, jogi vezetőkkel, de még Márki-Zay Péterrel is találkozott budapesti útján Didier Reynders EU-biztos, aki azt mondta: a viták, amelyek ma Magyarországon folynak, alátámasztják a jogállamisági jelentések alapállításait.
Már ami a növekedést illeti.